Fragmentumok

„Az előtt, aki a modern korszak rongáltságát végső mozzanatáig át fogja tudni élni, soha nem látott távlat nyílik meg. A becsapottság és elveszettség és a bomlottság és a tudatlanság és a vakság és a zűrzavar és a tehetetlenség és a romlottság és tévelygés után lehetőségünk fog nyílni arra, hogy olyan nagyszabású életterveket építsünk, amelyek merészségben túlmennek mindazon, ami valaha volt.”

Hamvas Béla

„Minthogy az állam valójában technika – a közrendet és a közigazgatást szolgáló technika -, a XVIII. század vége felé az ancien régime-ben már roppant gyenge az állam, s minden oldalról szorongatja a kiterjedt, felbolydult társadalom. Oly nagy akkor a szakadék az állam és a társadalom hatalma közt, hogy a Nagy Károly korában fennálló helyzethez képest a XVIII. századi állam degenerációnak tűnik. A Karoling állam persze nem volt olyan gazdag, mint XVI. Lajosé, de a korabeli társadalom teljesen erőtlen volt. (…) Érdemes lenne ezt a pontot kiemelnünk s megjegyeznünk, hogy az európai abszolút monarchiák korában nagyon gyenge államok működtek. Mi erre a magyarázat? Már növekedőben volt az államot körülvevő társadalom. Ha egyszer mindenható – „abszolút” hatalmú – volt az állam, vajon miért nem erősödött meg? Az egyik okot már jeleztük: a vér szerinti arisztokrácia nem tudott mit kezdeni a technikával, alkalmatlan volt a gazdálkodás és a közigazgatás ésszerűsítésére, a bürokrácia működtetésére. De ez nem elég. Az abszolutista államok idején még az is kellett hozzá, hogy az akkori arisztokrácia nem akarta a társadalom kárára megnövelni az államot. A közhiedelemmel ellentétben az abszolutista állam ösztönösen sokkal nagyobb tiszteletben tartotta a társadalmat, mint a mai demokratikus állam, ami ugyan bölcsebb, de kisebb a történelmi felelősségérzete.”*

José Ortega y Gasset

„Jelenleg még gondolni sem lehet a királyság feltámasztására Európában, mert a szocialista eszmék őrületétől megfertőzött európai tudomány és következésképpen a népek is lezüllöttek. (…) Pillanatnyilag nem lehet többre vállalkozni, csak a környező népeket is magába foglaló Központi Birodalom helyreállítására egészen a Kaspi-tengerig, hogy aztán sor kerüljön az orosz monarchia helyreállítására.”**

Roman Ungern-Sternberg

„A jelen európai háború, mely e hisztérikus érzelgősség és téves politikai doktrínák jellemezte korszakban tört ki, a háborúskodó felek mindkét táborában esztelen rágalmak példa nélkül álló áradatát indította el.

Az elnőiesedett idealista, aki épp most ébredezik az egyetemes testvériség rózsaszínű víziójából, jajong egymást lemészároló embertársai láttán, vagy egyes kegyetlen tettek és hűtlen árulások kapcsán ereszti szabadjára jobbító szándékú dühét; a tévúton járó szocialista, akit az egyenlőség és a demokrácia téveszméi hatnak át, ugyanakkor véget nem érően szidalmazza a békés parasztságot a harcias urak mohó és nagyra törő kényének feláldozó, kegyetlen kormányokat.

Ám, noha a józan bölcselő a háborút kiugróan természetes és teljességgel elkerülhetetlen jelenségként fogja fel; noha felismeri, hogy az emberek tömegei továbbra is alá kell vessék magukat az uralkodó arisztokráciának, amíg az emberi elme jelen felépítése meg nem változik; a világméretű konfliktusban mégis elegendő okot lát a mélységes sajnálkozásra és komoly aggodalomra. Magasan a szerbek Ausztria elleni összeesküvéséhez, vagy a belga semlegesség németek általi semmibe vételéhez hasonlatos nemzeti bűntettek felett, magasan az ártatlan életek és vagyon elpusztításának szomorú ténye felett dereng fenyegetőn egy mindezeknél sokszorta súlyosabb bűn, mely nem csupán a hagyományos erkölcsöt, hanem magát a természet rendjét veszélyezteti: a faj meggyalázása.”

Howard Phillips Lovecraft

- Jegyzetek, források:

*A szöveg második része lábjegyzet

**Vladimir Pozner regényében több helyen is idéz Roman Ungern-Sternberg bárótól, de nem mindegyiknél van megadva biztos forrás. Ennek ellenére ezt a részletet azért válogattuk be, mert mindenképpen hűen tükrözi a báró szándékait.

Ezzel kapcsolatban lásd: Horváth Róbert: Az „Utolsó antibolsevik”; In: Az Antikommunista – Válogatott tanulmányok; Nemzetek Európája Kiadó, Budapest, 2002., 63-67.o.

- Hamvas Béla: Unicornis; Medio Kiadó, h.n., 247-248. o.

- José Ortega y Gasset: A tömegek lázadása; Nagyvilág Kiadó, Budapest, 2003., 143-144. o. (Ford.: Scholz László)

- In: Vladimir Pozner: Az őrjöngő; Európa - Zsebkönyvek, Budapest, 1967., 186. o. (Ford.: Rubin Péter)

- Howard Phillips Lovecraft: Az évszázad leggyalázatosabb bűntette; In: Howard Phillips Lovecraft összes művei – harmadik kötet; Szukits Könyvkiadó, h.n., 2005., 456. o. (Ford.: Galamb Zoltán)