2009. június 15., hétfő

Az Európai Parlamenti választásokról röviden



Amint azt januári bejegyzésünkben írtuk, hogy a 2009-es Európa Parlamenti választásokon a kvázi-jobboldali, „konzervatív” (többségében baloldali, illetve ellenbaloldali) pártok győznek, és a nemzeti, radikális jobboldali, szélsőjobboldali pártok pedig előretörnek, megerősödnek. Többé-kevésbé ez meg is valósult. A politikailag korrekt média a választások előtt már hetekkel-hónapokkal megérezte ezt „barna veszélyt”, de rögtön meg is nyugtatta a demokrácia, a tolerancia, a szabadság (szabadosság) európai híveit: „…ez még nem 1933…”, „…és a szélsőségek csak a válság miatt erősödtek meg…”
Igen, a válság miatt. A folyamatosan gyengülő tradicionális berendezkedésű államok és társadalmak első nagy válsága 1789-ben tört ki, és azt folytatta a többi. Tehát az „európai értékrend, értékek és normák” nem a szabadkőműves eszméken alapulnak, nem az elmúlt két évszázadban, s nem is 1945 után jöttek létre, illetve az „Egységes Európa” nem pénzügyi-gazdasági elveken alapszik. És legfőképpen nem a multikulturális, kozmopolita világnézeten (egyelőre úgy néz ki, szerencsére ezt tükrözik a választási eredmények…).
Európa többezer éves görög-római, de leginkább a keresztény hagyományban gyökerezik. És a kereszténység, a keresztény hit – mint élő hagyomány – védelmére, erősítésére szükség van. Az, hogy a konzervatívok, illetve a megerősödött radikális- és szélső„jobboldal” milyen változást tud elérni az európai politikában csak az elkövetkező hónapok, illetve egy-két év tükrében fog kiderülni.


Jegyzetek:

Az Északi Korona folyóirat XII. száma (2004. november) részletesen foglalkozik jobboldali szemszögből az Európa-kérdéssel (Tartalomjegyzék itt)

Von Thronstahl: Adoration to Europa